A Veszprémi Szent Mihály Bazilika Plébániájának honlapja

Isten hozta e virtuális szent térben! Honlapunkon információkat talál működésünkről, programjainkról, keresztény életünkről, krisztusi utunkról, továbbá fórumot adunk az ige kiteljedéséhez, a gondolatok és érzések megosztásához közösségünk épülésére.


Szent Mihály-székesegyház

Koordináták: é. sz. 47° 05′ 49.4″, k. h. 17° 54′ 10.8″

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A székesegyház tornyai a Szentháromság térről

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a veszprémi érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } //]]>

Alapítása 

A Szent Mihály-székesegyház madártávlatból

Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.

Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. I. István király Nagy Legendája így ír erről:

„Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”

A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)

További története

A székesegyház a vár északi épületei között

A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették.

Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak.

A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejének helyreállítása végett. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái.

1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.

Belseje 

A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907–10 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják.

Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk.

A székesegyház Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.

A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Bíró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.

Restaurációja 

2005 szeptemberében megkezdődtek a Szent Mihály-székesegyház restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010-re a tervek szerint a templom külseje és belseje is teljesen megújul, ehhez azonban már állami támogatásra is szükség lesz.

Irodalom 

  • Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991.
  • Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 17
Heti: 52
Havi: 177
Össz.: 66 943

Látogatottság növelés
Oldal: Bemutatkozunk
A Veszprémi Szent Mihály Bazilika Plébániájának honlapja - © 2008 - 2019 - sztmihalybazilika.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »